A dzsungel könyve egy kisfiúról szól, akit egy medve és egy fekete párduc nevel fel. Élete igen kalandos, hisz a dzsungel királya Sirkán és társa Ká a kigyó folyamatos támadásba lesi Mauglit. Viszont Maugli igen rátermett és két védő barátja Bagira a párduc és Balu a maci védelmezi őt.
A dzsungel könyve a fülbemászó dalokban és vicces mellékszereplőkben tobzódó, profi Disney-mesék iskolapéldája. A Kiplingtől vett alapkonfliktus később többször is visszaköszön a Disney-klasszikusokban az Aladdintól a Herkulesig: a gyámoltalan főhőst két vicces sidekick (az aggódós Bagira és a laza, de felelőtlen Balu) készíti fel a főgonosz és annak lúzer segédje (Sír Kán, a tigris, és Ká, a kígyó) elleni harcra, és mellékesen az életre is, hogy a vége főcím előtt övé lehessen a nő. A jellemfejlődést príma jazz számok és vicces táncok mutatják be: Terry Gilkyson és Sherman testvérek musicaleket idéző dalai annyira jól sikerültek, hogy még Louis Armstrong is örömmel játsyotta a koncertjein (tegyük hozzá gyorsan, hogy Csákányi László Egy-két jó falat-dala sokkal jobb lett, mint az eredeti Bare Necessities).
Érdekesség, hogy a rajzfilmhez először a Beatles írt volna zenét, és ők lettek volna a keselyűcsapat hangja is, de végül csak Lajcsi király gombafrizurás majmai idézték meg a beatkorszakot. A rendező,Wolfgang Reitherman később két népszerű karaktert is átmentett a Disney 1973-as Robin Hood rajzfilmjébe: Balu Little Johnként tért vissza, a Ká-hasonmás kígyót, Sir Hisst ebben is egy gonosz nagymacskája terrorizálta, Lajcsi és Balu táncát pedig a Phony King of England cimű bulijelentben hasznosította újra. A dzsungel könyve volt egyébként az utolsó egész estés rajzfilm, aminek a munkálatait a 66-ban elhunyt Walt Disney még személyesen felügyelte producerként.
A dzsungel könyve cimű mese igen csak dalos történet. Megjelennek benne kisebb dalok. Ez mellett jó hangulat és mulatozás is.
